Hogyan marketngeljünk a kommunikációban....vagy, hogyan kommunikáljunk a marketingben....vagy, mi végre a PR ebben a világban és mi végre a marketing ebben a világban... avagy a 42 a szakmában

csakegyposzt

csakegyposzt

Merre van a Miutcánk?!

2015. február 17. - csakegyposzt

Mikor elkezdtem a Miutcánk nevű közösségi oldalról ezt a cikket, még bőven 2014 volt. Talán ez a blog történetének leghosszabb ideig készült bejegyzése, ami lassan harmadik hónapja íródik. Fontos tudni róla, hogy első, szakmai része egy pillanatképet fest le, ami 2014 decembere és 2015 január elej közötti képet mutat. Azóta sok, általam leírt hézagot betömtek a szolgáltatásukban a készítők, mi több, sok olyan funkció is elindult, ami ezeken túlmutat. Ráadásul olyan marketing és kommunikációs terveik vannak, amik jelenleg még nem publikusak, de már biztosan léteznek, amiket az év során fokozatosan fognak elindítani. Vagyis bizton hallani fogunk még róluk. Köszönet nekik a posztban található cikkért is, ami megpróbálja bemutatni, hogy ők hogyan látják a saját munkájukat és jövőjüket.

 

A Miutcánk


Hallottak már valaha a Miutcánkról? Ez egy közösségi oldal, ami valamivel több, mint fél éve indult és ami földrajzi alapon, pontosabban szomszédsági alapon szervezné közösségbe az arra fogékony internet felhasználókat. Ezt úgy akarja elérni, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az egymás közelében élő emberek különböző eszközöket, szolgáltatásokat és ötleteket tudnak megosztani egymással.

Kezdetben azt gondoltam, hogy ez részben jó kezdeményezés és persze lehetőség, de egyben attól is tartottam, hogy nagyon kevés a közösségépítéshez, pontosabban a hazai közösség nem eléggé értékeli a szomszédolás rendszerét. A miutcank.hu egyrészt követi az úgynevezett sharing economy már létező útját (airbnb, uber…stb.) másrészt, egy kicsit tovább is gondolja, hiszen igyekszik kapcsolatteremtésre ösztönözni a felhasználókat és a kapcsolati háló növelése az egyén számára, néhány ritka kivételtől eltekintve hasznos.

A téma akkor kezdett érdekelni, amikor az online és offline médiát elárasztották a miutcank.hu oldallal kapcsolatos hírek. Szinte a csapból is ez folyt, ám amikor én is regisztráltam, azt vettem észre, hogy az oldalon sok funkció nem működik. Végül összegyűlt annyi ember, akivel beindult egy földrajzi terület szomszédolási lehetősége, de a kér(d)ések nagy részére nem érkezett semmilyen válasz. Úgy tűnt, mintha csak félénk érdeklődők lennének az oldalon, de abból sem annyian, amennyire eredetileg számítottam a médiavisszhangot szemlélve. Akkor gondoltam először arra, hogy valószínűleg nincs olyan kommunikációs, de főleg marketing hátterük (és itt nem a marketing pénzszerző értékéről, hanem a felhasználókat megfogó oldaláról beszélek), hogy megtalálják azokat a usereket, akik nyitottak lehetnek s főleg érdeklődőek egy ilyen közösség iránt.

 

A mutcank.hu felmérés

 

De erről a szolgáltatás indulásakor még nem lehetett túl sok empirikus tapasztalat, így vártam fél évet és most elvégeztem egy nem reprezentatív kutatást. Ez az eredetileg 1000 fős felmérés sajnos megállt 874 budapesti válszadónál. (Igazából a Budapesten kívüli felhasználás csak nemrég indult, így ezeket a válaszokat nem is vettem figyelembe). De nézzük, hogy milyen válaszokat kaptam:

10 kérdést tettem fel egy online kutatási felületen. Ezek a kérdések a következők voltak:

  1. A válaszadó neme?
  2. A válaszadó életkora?
  3. Ön tagja a Mi Utcánk (miutcnak.hu) közösségnek?
  4. Milyen gyakran látogatja a miutcank.hu közösség honlapját?
  5. Tett már fel kérést/kérdést a miutcank.hu oldalon?
  6. Ha igen, kapott rá választ az oldalon keresztül?
  7. Ha kapott választ, az hasznos volt az Ön számára?
  8. Válaszolt már a miutcank.hu oldalon más felhasználó által feltett kérdésre/kérésre?
  9. Találkozott már személyesen a miutcank.hu közösségi hálózat segítségével szomszédival?
  10. Értékelje 1-10-ig terjedő skálán, mennyire hasznos Önnek a miutcank.hu közösségi oldal!

A 874, budapesti válaszadó a következő megoszlású válaszokat adta:

Az adatok százalékban. Kerekített értékek.

Nem

Életkor

Férfi

42

10-18 év

3

58

18-25 év

17

25-35 év

33

35-45 év

42

45-60 év

5

60 év felett

 

Ön tagja a Mi Utcánk (miutcnak.hu) közösségnek?

Milyen gyakran látogatja a miutcank.hu közösség honlapját?

Igen

17

Minden nap

0

Nem

83

Hetente többször

7

Hetente egyszer

11

Havonta néhányszor

37

Nagyon ritkán

45

 

 

Azok között, akik tagjai a miutcank.hu közösségi oldalnak

Életkor

Nem

10-18 év

2

Férfi

53

18-25 év

9

47

25-35 év

25

35-45 év

59

45-60 év

5

 

 

Tett már fel kérést/kérdést a miutcnak.hu oldalon?

Ha igen, kapott rá választ az oldalon keresztül?

Igen

12

Igen

27

Igen, többször is

7

Igen, többször is

12

Nem

81

Nem

61

 

 

Ha kapott választ, az hasznos volt az Ön számára?

Válaszolt már a miutcank.hu oldalon, más felhasználó által feltett kérdésre/kérésre?

Igen, minden kérdésem/kérésem esetén

35

Igen

11

Igen, néhány kérdés/kérés esetén volt hasznos

40

Igen, többször is

3

Nem, soha sem volt hasznos

25

Nem

86

 

 

Találkozott már személyesen a miutcank.hu közösségi hálózat segítségével szomszédaival?

Értékelje 1-10-ig terjedő skálán, mennyire hasznos Önnek a miutcank.hu közösségi oldal!

Igen

5

1

45

Nem

95

2

25

3

4

10

5

6

5

7

8

9

10

10

5

 

 

 

Mint láthatjuk, még nem sikerült az oldalnak jelentős mértékben aktivizálni a hazai internet felhasználókat. A 17% ugyan fél év után nem mondható vészesen alacsonynak, ám talán nem is elég magas ahhoz, hogy erre később, a médiafigyelem eloszlásával építeni lehessen. (Ami persze függ a médiafigyelem nagyságától is.) Árnyalja a képet, mégpedig negatívan, ha megnézzük, hogy ez a 17% milyen aktivitásra hajlandó. 82%-uk alig-alig látogatja a honlapot, 18% csak aki valamilyen rendszerességgel nézi a szomszédai kérdéseit/válaszait, vagy tesz fel sajátot, ez 29 fő. Az oldalon jelen lévők 14%-a válaszolt már a szomszédai kérdésére (21 fő), csak 5%-uk találkozott már a szomszédaival az oldalon keresztül (7 fő), az oldalt pedig a válaszadók 70%-a egyelőre nem ítéli hasznosnak. Fontos az aktivitás szempontjából megemlíteni, hogy az általam látható pont 300 fő a cikk írásának időpontjában (2015. január közepe) 121 üzenetet publikált ebben a fél évben (ez két naponta egy üzenet), amiből 47-re (38%) érkezett válasz.

Elsőként most fogadjuk el, csak bemondásra, hogy a Miutcánk kivételes médiafigyelmet kapott. Nem néztem pontos számokat, de azt igen, hogy a nagyobb országos online lapokban hányszor jelentek meg és általában, minimum 2-3 megjelenést láthatunk laponként ebben a fél évben, ami rendkívül jónak mondható egy átfogó marketing és kommunikációs stratégiával nem rendelkező start-up cégtől. Később látni fogjuk, hogy ezen épp most igyekeznek változtatni. Az átfogó kampányról szóló rész, nem csak levegőbe beszélés. A bejegyzéshez készült egy interjú is, amiben az alapítók azt is elmondták, hogy ennek az átfogó stratégiának még hiányában vannak[1], ám a cikk írásának idején épp ezt a marketing hátteret dolgozzák ki és talán a megjelenés idejére a cikkem alatt már közölhetek egy írás a Miutcánk készítőitől is arról, hogy ők hogyan élik meg mindezt és mivel készülnek a jövőben.

 

A számokból az is kiderül, hogy az oldal jelenleg a 30 év fölötti korosztályt éri el, ami, mint látni fogjuk később, az általuk megcélzott közönség (20-50 év) felső szegmensét jelenti. Van az oldalnak saját felmérése is. Igaz, ez az a mérés, amit az oldal látogatottságának internetes adatai mutatnak, nem egy reprezentatív, szociológiai felmérés. A Miutcánk alapítóival készült beszélgetésünk közben kiderült, hogy ennek eredménye, hogy a látogatók összetétele erősen konvergál a hazai internetpenetrációs tábla görbéihez. Javarészt 25-35 év közötti korosztály látogatja az oldalt, de jelentős csúcs található a 15-25 év közötti korcsoportban is. De az abszolút csúcs náluk a 25-30 év közötti korosztályban van. Én mégis azt gondolom, hogy valószínűleg ez a fél év és a marketing tevékenység még nem volt elég, hogy az alsóbb korosztály, valamint az igazán aktív, egyetemi korosztály megismerje ennek a közösségi hálónak a rájuk vonatkozó, igazi hasznát. (Gondoljuk csak el, hogy mi lenne, ha mondjuk, az oldal fejlesztői gondolnának egyet és kitágítva a nagyjából 300 fős limitet, egy környéknek vennék, mondjuk valamelyik, vagy mindegyik egyetemi kollégiumot, (update: a cikk írása közben jött az infó, hogy a kollégiumok egy adott környéknek számítanak) és ezekben komoly marketing és kommunikációs kampányt folytatva próbálnák a szomszédsági közösség, így a miutcank.hu oldal életét is felpörgetni. De ezen kívül még számtalan módon segíthet egy adott célközönségre szabott marketing kampány, csak célközönség meghatározás kell hozzá.) Ezen túl, úgy gondolom, hogy éppen marketing eszközökkel – pl, saját akciók szervezésével – kellene segíteni az oldal működését. A miutcank.hu munkatársai is érezték ezt, ezért elindították az első olyan kampányt, ami mesterségesen akarta összehozni a szomszédságban élőket. Ez pedig a karácsonyi Tegyél jót kampány volt. Ez egy nagyszerű ötlet. Az alapja az, hogy az oldalon elhelyezett gombra kattintva olyan karácsonyi feladatot kapunk, ami segítségével fizikailag is találkozhatunk az oldalon lévő szomszédsággal. (Ajándékozz a fáról egy díszt a szomszédodnak, a karácsonyfáról ajándékozz két szaloncukrot balról a második szomszédodnak…stb.) Sajnos azonban ennek a kampánynak a mozgósító ereje nem bizonyult elég nagynak. A 25 ezer felhasználóból, akinek csak kb. a fele volt aktív, az oldal szerint 300 fő (1,2%), a saját felmérésem szerint a körzetemben levő 300 userből, mindössze 6 felhasználó (2%) vett részt a kihívásban. Arról nincs adat, hogy hányan teljesítették is a kihívást és tettek is valamit, de azt hiszem, hogy az irány helyes volt. De ezen kívül még számtalan módon segíthet egy adott célközönségre szabott marketing kampány, csak célközönség meghatározás kell hozzá. És ha már célközönség...

 

A célközönség

 

Az oldal alapítói az interjú során még egy fontos dolgot megosztottak. Mégpedig, hogy az oldallal, annak ellenére, hogy inkább klasszikus közösségi, vagyis non-profit jellegű feladatot lát el, ahhoz, hogy ennek minden aspektusát és lehetséges pozitív hozadékát ki lehessen aknázni – kifejezetten pozitív értelemben – úgy gondolják, hogy a versenyszférába kell lépniük és kemény, üzleti alapon szervezni a céget. Ehhez azonban - saját bevallásuk szerint - egyelőre nincs meg az elképzelésük a célcsoportot illetően. . Pontosabban, később, a cikk írása közben, írásban azt közölték, hogy van, ami „egyrészt a fiatal gyerekkel rendelkező családosok, másrészt a “kulturális kreatívok”, újítani vágyó, szociálisan érzékeny emberek az early adopters-ek.” Legfőképpen azt hangsúlyozták az oldal elindítói, hogy a célközönség állandóan változik. Aztán hozzátették, hogy: a célközönségük „…olyan emberek, akik szeretnének spórolni, szeretnének segíteni magukon, szeretnének segíteni másokon. 20-50 év közötti, középosztálybeli, mobilis személyek. […] Ezek között vannak a kezdeményezők, akik nagyon érzékenyek szociálisan, és szeretnének alkotni a környezetükben, szeretnének valamit újítani. Ezek a kezdeményezők a lokálpatrióták. És vannak a befogadók, akiknek szükségük van laptop töltőre, mert az övé igazából elromlott és Ő adna egy kiló lisztet a szomszédjának, aki igazából nem akar részt venni a közösségben, mert nem annyira szociálisan érzékeny, de magát a terméket hasznosság szempontjából szeretné, lehet vele spórolni energiát, időt és lehet vele pénzt spórolni. És vannak azok az emberek, akik ezt egy kicsit komolyabban gondolják, és mondjuk megismernék a szomszédjukat, meg elmennek vele egyet futni. És van, aki csak a segély részére pörög rá. De mi nem akarjuk egyik kategóriát sem erőltetni, szeretnénk, ha egyelőre mindenki azt csinálná, amihez kedve van.”

Hasonlítsuk ezt össze, mondjuk egy mindenki által jól ismert és profiljában is csak kissé különböző közösségi oldallal, a Facebokkal – ahol a cél az egyetemi életérzés és közösség fenntartása volt az egyetemen kívül és után – akkor azt tapasztaljuk, hogy az konkrétabb közönségre célzott. Az egyetemisták esetében pedig már jól behatárolható volt, hogy mit szeretnének, mi iránt érdeklődnek, mi az amivel közösséggé lehet őket kovácsolni, plusz jól meghatározható volt a terjeszkedésre használható földrajzi környezet is, ami ebben az estben a campus területe volt. A miutcánk.hu oldalnak abból a szempontból nehezebb dolga van, hogy itt a földrajzi szerveződés adott, ami azt jelenti, hogy van egy olyan heterogén csoport, aminek valószínűleg majdnem minden tagja más életstádiumban van. Más értékekkel rendelkezik, mást vár a jövőjétől, és generációs szempontból is mást tapasztalt a múltjában. Ez már szociológiai kérdés, ami nagyon megnehezítheti a közösségalkotás és célközönség meghatározás kérdését.

 

Ez már szociológia

 

Az egyik legnagyobb probléma véleményem szerint marketing szempontból, éppen nem klasszikus marketing probléma, hanem szociológiai. Ha még emlékszünk, volt pár éve egy felmérés, ami a hazai idegengyűlöletet vizsgálta. Nagy vonalakban azt találták, hogy a magyarok sokkal elutasítóbbak az idegenekkel szemben, mint az európai átlag, ráadásul az azt megelőző felméréshez képest még romlott is a kép. Azt hiszem, és ez csak egy erős, szakmai tapasztalatokra épülő megérzés, hogy ugyanez az elutasítás a szomszédainkkal szemben is megvan. És ne feledjük, hogy ezen a közösségi hálón nem választhatunk szabadon ismerőst, csak azok között az erősen korlátozott számú tagok között tallózhatunk, akiket a rendszer látni enged nekünk. Ez most, mikor írom a cikket kb. 300 fő. Ezen túl, még egy gyengébb sejtés, hogy a magyarok nehezen adják meg egy helyen a nevüket és a konkrét lakhelyüket, vagyis kerülik azt, hogy egy közösségi oldalon minden ott levő által egyértelműen beazonosíthatóak legyenek anélkül, hogy erre az adatok megadása után befolyásuk lehessen. (Ezt úgy értem, hogy nem befolyásolhatják, hogy mely felhasználók, milyen specifikus adatokat láthatnak róluk. Hogy ne mindenki tudjon róluk mindent.) És az, hogy a szolgáltatás az elérhető környezetet leszűkíti nagyjából 300 főre (kb. ennyit látunk a közvetlen környezetünkben lévő szomszédok közül) gyakorlatilag a megadott fényképekkel együtt, majdnem egyértelmű azonosítást tesz lehetővé (Budapest lakosságának ez 0,017%-a). Ehhez egy plusz adalék, hogy a kb. 300 általam látható felhasználó közül 7-nek van fényképe az adatlapján, és csak hat (kevesebb, mint 2%) közülük az, ami valószínűsíthetően a felhasználót ábrázolja – és mondjuk nem egy disznó idealizált megjelenítése.

Azt hiszem, hogy mindezek mellett a másik veszélyt az jelentheti az oldalra, hogy azok a felhasználók, akik a szolgáltatás igazi erejét jelentik, elfogyhatnak. Egyrészt azért, mert azok a funkciók, amik segítenek közelebb kerülni egymáshoz a szomszédoknak, vagy megosztani, elérni egy felajánlást, túl későn kezdenek el működni, esetleg a korábbi xenofóbiát érintő kérdések is beigazolódnak. Másrészt, mert nem fog működni az a közösségi motor, vagyis az a hajtóerő, amit egymás segítése, a megosztott tartalmak figyelése, az érdekes események megjelenése jelent, mert nincs olyan visszajelzés a látogatóknak, ami visszahozná őt az oldalra, ami szól, ha valamilyen változás áll be az általa posztolt, vagy csak érdekesnek tartott tartalomban. Például követni sem lehet egy adott tartalmat. Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy az oldal, miután a valódi szomszédoló felhasználók kikopnak belőle, egy egyszerű apróhirdetési felület lesz. És ha már hirdetési felület.

 

A hirdetési felületek

 

Marketing szempontból egy hatalmas, megoldandó probléma az, hogy mit fog egy „társadalmi átalakulást”[2] célul kitűző közösségi oldal az apróhirdetésekkel kezdeni. Azt ugye nem kell külön statisztikákkal alátámasztanom, hogy egy sikeres közösségi oldal előbb-utóbb, bizonyos mértékben hirdetési felületté válik. Itt nem a fizetett hirdetésekről beszélek, hanem azokról, amiket a felhasználók osztanak meg a többi felhasználóval. Ezek a nem kért és nem várt közlések, mindig is feszültséget jelentettek az oldalak felhasználói számára és persze között. Gondoljunk csak az IWIW-re, vagy a Facebookra, mit éreztünk, mikor elleptek minket ezek az ismerősök által közölt megosztások. Ma már azért küzdenek a jól menő közösségi oldalak, hogy a web 2.0-val járó közösségi apróhirdetések megjelenésének és kezelését valahogy menedzselni tudják. A Facebook épp most próbál egy olyan algoritmust megalkotni, ami ezeket a nem várt közléseket tünteti el az oldalról. Ezek a legtöbb, átlagfelhasználó számára ugyanis spamek.

A miutcank.hu oldalon is megjelentek már ezek az apróhirdetések. Bár az oldal készítőinek szándékától nem áll messze az, hogy feleslegessé vált holmijuktól így szabaduljanak meg a szomszédok, azonban itt is csak idő kérdése, az oldal valószínűsíthető felfutása után, hogy komolyabb számú, a valódi segítő szándékú megosztáson túl mutató apróhirdetés-mennyiség jelenjen meg. Ennek kezelése, marketing szempontokból történő minősítése és szortírozása – véleményem szerint - az egyik legnagyobb kihívás a közösségi oldal számára.

A harmadik nagy veszélyforrás pedig éppen a már korábban említett marketing és kommunikációs stratégia hiánya. A jelenleg óriási médiavisszhang idővel elmúlik és akkor ebből a szempontból saját lábára kell állnia az oldalnak. Vagyis kell valami, amivel a sajtón túl is megfogják a potenciális és persze aktív felhasználókat. Már ez a stratégiai is készül ugyan, lesz benne online, offline hirdetések, közösségszervező rendezvények és egy un. környékkoordinátori rendszer. Ez annál inkább is fontos, mert a már említett interjú során az oldal alapítói azt is elmondták, hogy később üzleti, profit orientált oldalként fog működni, vagyis fontos lesz, hogy valamilyen nyereséget termeljen, ez pedig valódi felhasználók nélkül nem fog menni. Kell egy olyan stratégia, ami valóban elhiteti az emberekkel, hogy kibújni a csigaházaikból, kicsit jobban bízni a környezetükben, elfojtani a mindennapi keserűségüket, elfelejteni a kettészakadt magyar társadalom nyűgeit, segítséget kérni és segítő kezet nyújtani, nem hordoz akkora kockázatot, mint azt jelenleg hiszik. Még jobb megoldás lehetne, ha az egyrészt a(z) szocializmus/kommunizmus besúgói rendszerén, épp a szomszédomban nem bízom meg berögződésén, a mostanában gyakran előkerülő, erősen sulykolt társadalmi csoportoktól való félelmen nevelkedett, (homófóbia, xenofóbia, romafóbia…stb.) a hétköznapokban sem annyira barátságos társadalmunknak itt Magyarországon több időt és persze aktív segítséget adnának az oldal és a benne rejlő lehetőségek felfedezésére és egy másik lábra, állva, külföldi testvéroldalakat hoznának létre. Olyan országokban, ahol ez a kezdeményezés gyorsabban felfutna, mintegy anyagi biztonságot is hozva az üzemeltetésére. Mert azt látni kell, hogy rengeteg olyan közösség van Európában, ahol nem néznek ilyen gyanakvással, vagy inkább elhidegültséggel egymásra az emberek. Ismerkednek, találkoznak idegenekkel vagy új lakókkal, közösségi oldalakon működő csoportokat hoznak létre városonként, területenként. Ez a megoldás talán adna egy kis időt, hogy a hazai helyzet is rendeződhessen, habár ez, sejtésem szerint évtizedes léptékű változás lesz. De ezzel máris visszacsöppentünk a szociológia kérdéskörébe, ami nem az én szakterületem, így tovább menni ebben az irányban nem is tudok.

 

 

A Miutcánk csapat cikke:

 

A Miutcánk egy start up vállalkozás és a honlap még beta változatban van. Szeretnénk már azt mondani, hogy kész van és minden tökéletesen működik rajta, elmondhatatlan módon szeretnénk, de még nem tudjuk. Lelkesedésből és attól a szándéktól vezérelve kezdtünk ebbe bele, nem is olyan régen, hogy változást hozzunk az emberek közötti elhidegült viszonyba itthon és nagyon szeretjük ezt csinálni. Egyelőre, csak valamivel többünk van, mint az akaratunk, hogy mindez működni fog és ebben sokan hisznek rajtunk kívül, akik idejükkel és anyagi forrásaikat befektetve bizonyítják is ezt. Nekik, mindezt nagyon köszönjük.

Talán meggondolatlanságnak tűnhet elsőre, de nem terveztük komolyabban az oldalt mikor elsőként publikáltuk a világhálón. Hittünk benn, hogy a kezdeményezés jelenléte önmagában is elég arra, hogy elinduljon valami és mi közben nagyon sok munkával, a lehető legtöbb javaslatot figyelembe véve fejleszthetjük az oldalt, hogy valódi közösségi térré válhasson. Az a célunk, a Miutcánk.hu platformon keresztül bizalmat építeni, újraépíteni a helyi kapcsolatokat az emberek között.

Egy a fordulóponthoz ért el most a Miutcánk. Egyrészt feldolgoztuk azokat a javaslatokat, amik eddig érkeztek hozzánk – és persze várjuk a továbbiakat – másrészt megkezdtük a használható ötletek beépítését az oldalba és persze a marketing és kommunikációs terveinkbe.

 

Eddig történt:

 

A Miutcánk eddig főleg a fokozott sajtóérdeklődésre számított a marketing területén és célunk, hogy ezt az érdeklődést minél tovább fenntartsuk. Ezen túl, inkább az oldalon keresztül próbáltunk elérni felhasználókat, hogy a megnövekvő aktivitás további embereket vonzzon az közösségi oldalra. Valamint egy az iskolákat célzó külső kampányt s elindítottunk, hogy elérjük ezt a célcsoportot is. Ezek a tevékenységek a következőek voltak:

 

Fotópályázat: A Miutcánk felhasználóit céloztuk vele, hogy tegyék személyesebbé az oldalt, mutassák meg az utcájukat, a szomszédaikat. Itt partnerekkel sikerült új szomszédokat is elérnünk.

 

Miiskolánk kampányban együttműködtünk a TEIS alapítvánnyal, ezzel nyitottunk a vidéki kistelepülések és az oktatás felé. Ennek célja a szülői, iskolákhoz kapcsolódó közösségek aktivizálása volt. Helyben aktivizálás és az iskolák javítása pl. környék rendbetétele, fórum az oktatáshoz kapcsolódó kérdésekre. Itt mérsékelt eredményeket értünk el, mert a vidéki felhasználó bázisunk még csak kialakulóban van. Ennek tervezzük folytatását, az iskolai és iskolás közösségeket megcélzó kampányokkal és további partnerszervezetekkel (pl. Terracycle, Budapest Bike Maffia... ).

 

Miutcánk jótevő kampánnyal a felhasználókat a helyi jócselekedetekre buzdítottuk a karácsonyi időszakban, ennek eredményeként közel 300 jótevő jelentkezett az oldalon keresztül. Ők a szomszédaikat meglepték süteményekkel, apró jó tettekkel, illetve a helyi rászorulók, hajléktalanszállókat támogatták ruha adományokkal.

 

 A fejlesztésekről

 

Örörmmel jelentjük, hogy a jövőben még jobban belehúzunk. A napokban például több olyan újítás kerül ki az oldalra, melytől sokat várunk. (Hangsúlyozva, hogy az oldal még mindig béta változatban van.) Ezek az új környékaktiválási rendszer, mely azonnal és egyszerre aktív státuszt ad az egy településen élőknek, szemben az eddigivel, mely az összes regisztráló mindössze felét nyilvánította aktívnak egy szigorúbb rendszer alapján. A környék fogalmát is módosítottuk, így ahol a népsűrűség kisebb – kevesebben használják az oldalt – kibővült, míg a sűrűn lakott területeken (Budapest belvárosa) megmarad a korábbi „szűkebb” környék. Másik újításunk az “értesítési rendszer”, mely mindenkit az általa kért rendszerességgel értesít az utca őt érintő történéseiről. Ezen túl tavasszal megjelenésében is felhasználóbaráttá válik az oldal, ez új design-t, könnyebb kezelhetőséget jelent.

 

Marketingről

 

Elsősorban a felfokozott sajtóérdeklődésre tudtunk támaszkodni ezt egyrészt minél tovább fenn akarjuk tartani jól kommunikálható, látható kampányokkal illetve egy önműködő marketing tervet is elindítottunk, ami külső támogatás nélkül is elér új és meglévő felhasználókat. Ezek a marketing elemek, bár előre jól meghatározottak, időben elnyúlva, 2015 során folyamatosan jelennek meg, egymásra támaszkodva és persze külön tagozódva is. Ezen túl több másik közösségi oldalon folyó marketing akcióba is belekezdünk. Saját csatornáinkon – facebook, hírlevelek, belső oldal, instagram... - intenzívebb, tervezett kommunikációt alakítunk ki.

 

Marketing tervünk

 

Nagyvonalakban annyit elmondhatunk, hogy sok társadalomjobbító kezdeményezést fogunk megvalósítani, melyek egyszerre fognak felhasználókat toborozni és médiavisszhangot kiváltani. A nagy országos médiumok mellett a lokális sajtóorgánumokat is célba vesszük. Tavasszal erősebb célzott kampányokkal tervezzük aktivizálni a már meglévő felhasználókat és bővíteni a felhasználói bázist. Elsősorban a fővárosra és vonzáskörzetére majd a legnagyobb városokra célzunk. Itt offline találkozók, piknik, gerillakertészkedés, könyvcsere programokkal készülünk. Ezeket a helyi és országos médiába sikersztorikkal továbbadjuk, így új embereket is elér a Miutcánk. Emellett az online marketingünket szegmentáltá tesszük a kiemelt felhasználói csoportoknak megfelelően (pl: fiatalok, kismamák, egyedülállók, nyugdíjasok... ).

 

Célunk, hogy a megújult, technikailag tökéletesített oldalt pezsgő élettel magasabb felhasználói aktivitással és egyre több bizalmi közösséggel töltsük fel. Megjelenéseinket, kampányainkat rendszeresítve helyileg és demográfiailag célzottan szervezzük. Ebben kiemelten számítunk partneri együttműködésekre, így nem egyes embereket általános üzenetekkel hanem csoportokat konkrét nekik szóló témákkal tudunk megszólítani.

 

Továbbra is Magyarország a Miutcánk pályája, mert ezt ismerjük jól és ide húz a szívünk illetve úgy gondoljuk, hogy itt van a legnagyobb szükség az ilyesfajta kezdeményezésekre. De ezzel egy időben az itt megszerzett tapasztalatok alapján előkészítjük a későbbi külföldi indulást.

 

[1] Az interjú Szabó Dávid és Horváth Gáspár alapítókkal és Janotyik Évi PR-es segítőjükkel készült 2015. január 12-én

[2] A már korábban említett interjúban mondta Horváth Gáspár, az oldal egyik alapítója, hogy a közösségi oldal fő célkitűzése a társadalmi változás. Vagyis, hogy az oldalt használók felfedezzék egymást, hogy ezzel jobbá tegyék az oldal készítői a világot.

A bejegyzés trackback címe:

https://csakegyposzt.blog.hu/api/trackback/id/tr467182241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Salgo Gábor 2015.02.17. 17:12:51

Huhh, én is fent vagyok a Miutcánkon, de eddig holt unalom az egész. Semmi sem történik, Néha felröppen egy-egy poszt, de inkább nem válaszolnak rá, mint igen, pedig nagyon örültem az IWIW után egy új magyar közösségi hálónak, de a szerző jól érzi, hogy ez még nagyon kiforratlan. Azért én drukkolok nekik, bár nem látom, hogy fejlődnének...

dr. Kovacs Kalman 2015.02.17. 17:12:53

Épp most bosszankodtam az ügynökségemben, hogy már nincsenek jó szakemberek. De ez a cikk hihetetlen alapossággal járje körbe a témát. Az én véleményem, hogy az említett problémákból talán a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a Miutcánk felhasználók nem választhatnak tetszőleges ismerősöket, hanem csak azokat akik a környékükön laknak. Be is vezetnék egy új fogalmat: korlátozott közösségi háló.
Viszont a fejlesztő csapat írásán érezhető, hogy elszántak. Talán ez segíteni fog nekik sikeressé tenni az oldalt.

Ui.: Én is erősen elgondolkoznék a külföldi franchise-on...

csakegyposzt 2015.02.17. 17:16:08

Azért adjunk nekik eg kis időt. Egyet értek azzal, hogy meg vannak a szolgáltatásnak a maga gyerekbetegségei, de gondoljunk csak bele, hogy hol volt az IWIW, vagy a Facebook fél-egy évvel az indulás után általában és hol voltak marketing szempontból. Ebből szerintem bármi is lehet, bár a földrajzi korlátozás szerintem is hátrány. De azért van példa a kontraszelekcióra az evolúcióban. Gondoljunk csak a pávára :)

optimusprime 2015.02.17. 17:25:31

Szerintem meg a Miutcánk állat. Végre valaki csinált ilyesmit is! Én fönt vagyok és használni is fogom.

prmogul 2015.02.17. 21:03:04

Szakmalag még szerinte sincsen kitalálva, de az a véleményem, hogy akorra médiafelhajtást kapott, hogy még bőven lesz módjuk az eddig elmaradt klasszikus marketinget kitalálni, mert a mostani fgyelem még pár hónapig kitart. De az zseniális, hogy párhuzamosan írtatok cikket! :) Üdítően jó írás!!! Megoszthatom a blogomon?!

csakegyposzt 2015.02.17. 21:04:42

Igen, ha megmondod, hogy milyen blog is az és milyen címen van. Írj az e-mail címemre az adatlapomon.

bardos_andras 2015.02.18. 14:04:08

A felfokozott sajtóérdeklődés szerintem is hamarosan alább hagy. Egy hagyományos marketinggkampány már nem fogja felkelteni a figyelmüket. Sajnálom, hogy nem láttam pontos számokat, hogy az eddigi kampányok mennyi felhasználót hoztak, mérték-e egyáltalán. Az bizonyos, hogy 25000 felhasználóből 300 mozgósítása nem nevezhető jó aránynak. Azért hajrá!
süti beállítások módosítása